GYAKORLATI TANÁCSOK HŐSZIGETELÉSEKHEZ

 

 


Próbálja ki kalkulátorunkat, és megláthatja mit tud házának falszerkezete hőszigetelési szempontból:


HAGYOMÁNYOS TÖMÖR FALSZERKEZETEK

Falazóelem típusa (fal anyaga)
falszerkezet metszet külső hőszigeteléssel
Vakolatlan falvastagság
cm
Hőszigetelő anyag vastagsága
cm
Eredmény, értékelés (U-érték)
W/m²K

KIVÁLÓ ENERGIA TAKARÉKOS KÖZEPES GYENGE ROSSZ

                 
u érték

 

 

 

PASSZÍV ÉPÜLET ALACSONY ENERGIÁJÚ ÁTLAGOS ÉPÜLET RÉGI v. HANYAG KIVITELEZÉS

 

FIGYELEM: Az értékek pusztán iránymutatást szolgálnak, nem alkalmasak energetikai számításokba illesztéshez, mivel a valóságos rétegrendek ismeretét, valamint egyéb módosító tényezőket nélkülöznek.

 

 


HŐSZIGETELÉSI TANÁCSOK:


Az épületünk hőszigetelésénél mindig homogén, tehát hőszigetelési értékeiben azonos határoló szerkezetek kialakítására törekedjünk. Nyilvánvalóan gazdaságtalan hozzákezdeni a külső falak hőszigeteléséhez, ha semmibe vesszük az évtizedekkel ezelőtt beépített ablakok, vagy éppen a padlásfödém állapotát és rétegrendjét.

A hőszigetelési beruházás megkezdése előtt nem nélkülözhető a teljes épületszerkezet vizsgálata, hiszen a külső falakon kívül a nyílászárók, a padlószerkezet, és a tetőszerkezet rétegrendjei éppúgy felelősek az épület hőveszteségeiért. Hogy pontosan milyen arányban, arra az energetikai tanúsítvány számításai adnak választ.
Egy átlagos családi ház esetében a homlokzati falak hőszigetelése kapcsán legtöbbször érdemes a tető, és a pincefödém szerkezetét is megvizsgálni hőszigetelési szempontból.


A hőszigetelő anyagok vásárlásakor sok időt töltünk az internet, vagy éppen a telefon mellett annak érdekében, hogy a legkedvezőbb árú termékek forrásait felkutassuk. Érdemes azonban odafigyelni az egyes termékek minőségének és hőszigetelési (páraátbocsátási) értékeinek különbségeire is.


A hőszigetelés vastagsága:


A külső falaknál maradva azt mondhatjuk, hogy néhány évig általános volt az 5 cm vastag polisztirol táblák használata a gyakorlatban. Mára ez szerencsére kezd megváltozni. Az energiaárak és a kivitelezés egyéb költségei miatt a vevők egyre nagyobb vastagságú szigeteléseket alkalmaznak.
Az árakat és a jövőbeni épületenergetikai szabályokat látva véleményünk szerint minimálisan 10 cm hőszigetelő réteg esetén érdemes ilyen kivitelezéseket elkezdeni.


A hőszigetelési beruházások megtérülési ideje:


A megtérülési idő alapvetően két dologtól függ:

    - a meglévő falszerkezet hőtechnikai tulajdonságaitól,
    - a felvitt hőszigetelő anyag tulajdonságaitól és vastagságától.


Egy korszerűtlen, gyenge hőszigetelő képességű falazatnál (pl.B-30 tégla) jelentős fűtés-megtakarítást, és ez által rövidebb megtérülési időt lehet elérni.

Az építőipari beruházásoknál nem minden esetben fontos a megrendelő számára a költségek megtérülése: pl. vakolás,prémium minőségű burkolatok, lépcsők építése, medencék készítése stb..

A hőszigeteléssel kapcsolatos beruházásokra sok ember nehezen szánja el magát a magasnak tűnő költségek miatt, nem gondolva arra, hogy ez a későbbiekben milyen nagy szerepet játszik saját életminőségének javulásában, nem beszélve az épületszerkezet állagmegóvásáról.
Egy lakás belső terének az ember által érzékelt hőmérséklete nem csak a belső levegő (tényleges)hőmérsékletétől függ, hanem az embert körülvevő tárgyak, és falak hőmérsékletétől is.
A hőszigetelés során a falak belső felületi hőmérséklete megemelkedik, ezáltal egy komfortosabb lakótér alakul ki (penészesedési problémák csökkennek). Ez az elsőrendű cél, a többi csak járulékos haszon.
A jobb hőszigetelés következtében kisebb lesz a határoló szerkezet hőátbocsátási tényezője, és ezzel a transzmissziós hőveszteség. Sok esetben csak ezt az egy tényezőt veszik figyelembe akkor, amikor a határoló szerkezeteket tervezik, a hőszigetelés révén elérhető energia-megtakarítást számítják.
Ezen elsődleges hatáson túlmenően azonban a helyesen alkalmazott hőszigetelésnek még számos olyan kedvező "mellékhatása" van, amelyek következtében az energia-megtakarítás akár kétszerese is lehet annak, mint ami az elsődleges hatás alapján végzett számításokból adódik.

Első közelítésre a megtérülés kiszámítása képződhet az épület hőveszteségének számítása, valamint a beruházási költség viszonyítása alapján. A költségek jövőbeni számításához ismerni kell az energia-árak változását, a kamatlábakat és egyéb várható gazdasági összetevőket. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem fűtjük fel annyira a levegőt a lakásunkban mint előtte, mert a sugárzó hideg miatt magasabb léghőmérsékletet tartottunk fenn. Ez 4, vagy akár több fok is lehet a lakók szokásaitól függően. A gyakorlatban megvalósult beruházások után a lakók által kiszámolt költségek alapján elmondható, hogy az utólagos hőszigetelési beruházások 4-6 év alatt megtérülnek, és ez idő alatt is egy sokkal kellemesebb lakásban élnek.

 

 

 

 

 

A LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT HŐSZIGETELŐ ANYAGOK TÍPUSAI ÉS TULAJDONSÁGAI...

 

Tovább...

 

 

 

HŐTECHNIKAI ALAPFOGALMAKRÓL BŐVEBBEN...

 

Tovább...